Az Előkárpátok nyugati részén, az Ung folyó mentén terül el, a jelenlegi ukrán-szlovák államhatár mellett.
Közlekedés

Fontos közúti közlekedési csomópont. Vasútállomása, nemzetközi repülőtere van. A város határában található az Ungvár-Felsőnémeti közúti határátkelő.
Története

A népvándorlás időszakában a város területén kelta, gall, római, kun, longobárd, szláv, avar és bolgár törzsek fordultak meg.

Anonymus krónikája szerint Ungváron adta át Álmos fiának, Árpádnak a fővezérséget. Innen eredhet Árpád „hungvári vitéz” elnevezése.

Ungvár a 9–10. században leginkább a város területén álló várat jelentette. A vár megépítését illetően többféle elmélet létezik. Egyes teóriák szerint a vár szláv erődítmény volt Ungográd néven, míg mások szerint a betelepülő magyarok alapították a várat, amely a honfoglalást követő, de leginkább az Árpád-házi időkben kétségkívül magyar végvárként szolgált. Az I. (Szent) István által alapított várispánságok egyike volt Ungvár, amelyhez 18 község tartozott. Fontos továbbá szólni arról, hogy a környék lakói leginkább várjobbágyok, várcselédek voltak. Ez a nagy arány leginkább az Árpád-házi királyok halicsi hadjáratai miatt volt szükségszerű.

Az 1241. évi tatárjárás súlyos károkat okozott a várban. Ezt követően alakult ki a vármegyerendszer. Nagykapos központtal jött létre Ung vármegye, amelyben Ungvár csak járásközponti szerepet tölt be.

1320 körül került Ungvár vára a Drugeth olasz származású család kezére, akik hozzáláttak a vár újjáépítéséhez. Ekkor költöztek a városba leginkább német, flamand és olasz telepesek, akik hamar felvirágoztatták a kereskedelmet. Ekkor épült új híd az Ung folyón. 1384-ben Drugeth László behívta a pálos szerzetesrendet, akik 1430-ig működtették itt iskolájukat. 1430-ban Ungvár szabad királyi város kiváltságos címet kapott, ez egyben a városi polgárság megerősödését is jelentette. A 16–17. században különböző manufaktúrák jöttek létre a városban.

A reformáció idején Ungvár komoly protestáns központtá alakult. 1598-ban megalakult a református iskola is. 1610-ben azonban Pázmány Péter visszatérítette Drugeth Györgyöt a katolikus hitre, majd 1646-ban Jakusits Anna (Drugeth János özvegye) áttelepítette a homonnai jezsuita rendi kolostort a városba. Ebben az időszakban komoly vallási harcok indultak a német protestáns telepesek, illetve a jezsuiták között.
A görög katolikus székesegyház

1646. április 24-én az ungvári vár kápolnájában jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá. Így új vallás született a városban, a görög katolikus felekezet.

A Rákóczi-szabadságharc leverésével a Habsburg-ellenesnek minősített Ungvár fokozatosan elvesztette kiváltságait, 1740-ben úgynevezett kamarás város lett.

1769-ben Ung vármegye székhelye Nagykaposról Ungvárra került át. Ekkor épült meg a ma is álló vármegyeháza. 1775 körül került át Munkácsról a görög katolikus püspökség központja. II. József türelmi rendelete után kezdődött meg a zsidók bevándorlása elsősorban Galíciából, akik hamar a korábban leginkább görög kézen lévő kereskedelem nagy részét magukénak tudhatták.
Ungvár 1933-as, csehszlovák időkből származó térképe

1847-ben Petőfi Sándor „Úti levelei”-ben még lesújtó véleménnyel számolt be Ungvárról, azonban a város a szabadságharc bukása után fokozatos fejlődésnek indult: megkezdődött az utcák kövezése (1850), a csatornázás (1855), a tűzveszélyes tetőszerkezetek átalakítása. 1872-ben épült meg a Magyar Északkeleti Vaspálya Társaság tulajdonát képező Csap – Ungvár vasútvonal, amely az államosítás során hamar a Magyar Államvasutak kezébe került. Ezt követően a város kulturális, gazdasági élete hirtelen fellendült: iskolák, közintézmények épültek, pénzintézetek, takarékszövetkezetek létesültek.

1919 és 1938 között a város Csehszlovákiához tartozott. Ekkor épült ki a város „kormányzósági negyede”, a Galagó, az egykori vásártéren. A város soknemzetiségű jellegét mutatja, hogy az 1930-as népszámláláson a város 27 000 fős lakosságát 8030 cseh vagy szlovák, 6260 ruszin, 5897 zsidó, 4499 magyar, 508 német és 53 lengyel, illetve néhány cigány nemzetiségű alkotta. Az 1938-as bécsi döntést követően ismét Magyarországhoz tartozott a Kárpátaljai Kormánybiztosság Ungi közigazgatási kirendeltsége székhelye lett, bár sem annak, sem a helyreállított vármegyének nem volt része, mivel törvényhatósági jogú várossá alakult.

A Vörös Hadsereg 1944 december 27-én foglalta el a várost, és 1945-ben, akárcsak egész Kárpátalja, az Ukrán SzSzK részeként Ungvár is a Szovjetunióhoz került.

Ukrajna 1991-es függetlenedésével Ungvárnak fokozatos leépítésekkel kellett szembenéznie, megszűntek a nehézipari üzemek, a szolgáltatás nagy mértékben romlott, ám a rendeződő magyar-ukrán, illetve szlovák-ukrán kapcsolatokkal Ungvár új fejlődési időszakba lépett.
Kultúra

Ungvár Kárpátalja kulturális központja. Itt működik az Ungvári Nemzeti Egyetem tíznél több karral, innen sugározza műsorát számos televízió és rádió. Könyv- és lapkiadók tucatjai jelentetik meg kiadványaikat, a városban több színház is működik. Minden évben megrendezik a nemzetközi színházi fesztivált, melyen magyarországi színházak is részt vesznek.

Ungvár az első világháborúig a történelmi Magyarország egyik keleti kulturális centruma volt, Trianon után magyar jellegét részben, majd a második világháború után szinte teljesen elvesztette. Építészeti szempontból a csehszlovák érában (1920-1938) fejlődött a legtöbbet, ekkor alakult ki a nagyrészt máig sértetlen városkép (míg a belváros belső utcái még az Osztrák–Magyar Monarchia stílusát őrzik). 1945 után a város mind építészeti, mind egyéb kulturális tekintetben a szovjet szocreál és proletkult hatása alá került, régi jellegét fokozatosan elvesztette.

A Szovjetunió széthullása és a független Ukrajna megalakulása után néhány krízises esztendő elteltével Ungvár kultúrája újra fejlődésnek indult, ám tekintettel arra, hogy a lakosságnak mára kevesebb mint 10%-a magyar, ebben leginkább keleti, így főleg ukrán hatások érvényesülnek.

Megemlítendő az is, hogy a város kulturális életében a második világháborúig jelentős szerepet játszott a (főleg magyar ajkú) zsidó értelmiség, míg az utóbbi esztendőkben Ungvár a magát kárpátaljai őslakosnak tekintő, eredetileg főként a hegyvidék falvakban élő ruszinságnak is a kulturális központja lett.
Ungvár római katolikus temploma

Gazdaság

Élelmiszeripar, bútoripar.
Látnivalók

* Ungvári vár
* A vártemplom romjai
* Skanzen
* Egykori vármegyeháza, ma többek között a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum foglal benne helyet
* Görög katolikus székesegyház és püspöki palota
* Római katolikus templom
* Református templom
* A filharmónia épülete (egykori zsinagóga)
* A bazilita szerzetesrend kolostora
* Ceholnyai volt görög katolikus templom
* 12. századi gerényi rotunda
* Orosz templom
* Botanikus kert
* Nevickei vár

Híres emberek

Ungváron született:

* 1855. december 7-én Mágócsy-Dietz Sándor (1855–1945) botanikus, az MTA tagja;
* 1863. július 4-én Lipschutz Salomon sakkozó, az Amerikai Egyesült Államok sakkbajnoka;
* 1870. szeptember 13-án Vedres Márk szobrászművész;
* 1872. december 8-án Janovics Jenő színművész, rendező, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, művelődéspolitikus;
* 1891. október 2-án Boksay József festő, grafikus, Erdélyi Bélával együtt az ungvári művészeti iskola megalapítója;
* 1909. december 16-án Jan Pastor szlovák régész, a Kelet-szlovákiai Múzeum egyik alapítója;
* 1919. szeptember 23-án Ubrizsy Gábor Kossuth-díjas mikológus, herbológus, egyetemi tanár, az MTA tagja;
* 1926. augusztus 8-án Ország Lili festőművésznő;
* 1934. augusztus 9-én Krocskó Gyula biológus, egyetemi tanár, az MTA tagja;
* 1937. március 27-én Szemán Ferenc festő;
* 1940. február 29-én Szabó József labdarúgó, edző, minden idők legjobb "szovjet" középpályása;
* 1942. április 9-én Bodnár András olimpiai bajnok vízilabdázó, sportvezető, orvos;
* 1957. január 17-én Balla D. Károly József Attila-díjas író, szerkesztő, blogger;
* 1959. január 28-án Erfán Ferenc festő, iparművész;
* 1962. május 24-én Jankovics Mária textilművész, grafikus;
* 1965. május 3-án Bódi László (becenevén Cipő), a Republic énekese;
* 1967. december 8-án Massányi Viktor operaénekes, a Magyar Állami Operaház művésze.

Ungváron töltötte életénék utolsó évét és itt hunyt el 1796. október 20-án Dayka Gábor költő, pap, tanár.

Itt hunyt el 1941. december 8-án Kozma Miklós magyar belügyminiszter, Kárpátalja kormányzója.

Itt végezték ki 1946-ban Andrej Bródy ruszin miniszterelnököt, két miniszterével, Mihai Demkóval és Sztepan Fenczikkel együtt.

Testvérvárosai

* Békéscsaba, Magyarország (1998)
* Corvallis, Amerikai Egyesült Államok
* Česka Lipa, Csehország
* Darmstadt, Németország
* Horsens, Dánia
* Jarosław, Lengyelország
* Kajaani, Finnország
* Krosno, Lengyelország
* Kassa, Szlovákia
* Nagymihály, Szlovákia
* Nyíregyháza, Magyarország
* Orjol, Oroszország
* Szombathely, Magyarország