Péntek , 2024.Már.29, 02:08 
Nyitólap
Keresés/Search
Belépés/Belépés
Adatok

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Honlap-menü
Kategóriák
Életmentős játékok [22]
Valódi életmentés/Real life-saving [18]
Egyebek/Others [29]
Letöltések/Downloads [19]
UngvarMod [75]
Naptár
«  Július 2010  »
HKSzeCsPSzoV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031
Friss arcok
  • Ben5576
  • acalandrella95
  • agentgarygacki
  • daymatthew968
  • juhaszgabor19
  • Hasznos oldalak
  • Ucoz Top 100
  • ТУ МНС Закарпаття
  • YouTube ТУ МНС Закарпаття
  • ДАІ Закарпаття
  • Elsőbbséget a kéklámpásoknak!
  • Mentők Blog
  • Országos Mentőszolgálat
  • torrents91.atw.hu
  • PoliceCars.hu
  • 112 fotó
  • EmergencyFoto
  • Em4 Ukraine Village Mod
  • DebrecenMod HP
  • Nyiregyhaza mod
  • Emergency1-4
  • Ungon-berken: kárpátaljai kultúrblog
  • Lánglovagok.hu Em4 forum
  • Emergency4.ru
  • em4.3dn.ru
  • emergency-downloads.net
  • Kárpáti Igaz Szó
  • Can I run it?
  • Emergency-forum
  • Ukraine-Rescue Mod HP
  • Latvia Mod HP
  • Archivum
    Nyitólap » 2010 » Július » 27 » Ungvárról
    13:30
    Ungvárról

    Ungvár (ukránul: Ужгород /Uzshorod/, ruszinul: Ужгородъ /Uzshorod/, oroszul: Ужгород /Uzsgorod/, szlovákul és csehül: Užhorod, németül: Ungwar, jiddisül: אונגװיר /Ungvir, Ingver, Yngvyr/) város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése. Lakossága 115 600 fő, ebből 8000 magyar, 89 900 ukrán (és ruszin), 11 100 orosz, 2 500 szlovák, 1 700 cigány (a 2001-es népszámlálás adatai alapján)


    Fekvése

    Az Előkárpátok nyugati részén, az Ung folyó mentén terül el, a jelenlegi ukrán-szlovák államhatár mellett.
    Közlekedés

    Fontos közúti közlekedési csomópont. Vasútállomása, nemzetközi repülőtere van. A város határában található az Ungvár-Felsőnémeti közúti határátkelő.
    Története

    A népvándorlás időszakában a város területén kelta, gall, római, kun, longobárd, szláv, avar és bolgár törzsek fordultak meg.

    Anonymus krónikája szerint Ungváron adta át Álmos fiának, Árpádnak a fővezérséget. Innen eredhet Árpád „hungvári vitéz” elnevezése.

    Ungvár a 9–10. században leginkább a város területén álló várat jelentette. A vár megépítését illetően többféle elmélet létezik. Egyes teóriák szerint a vár szláv erődítmény volt Ungográd néven, míg mások szerint a betelepülő magyarok alapították a várat, amely a honfoglalást követő, de leginkább az Árpád-házi időkben kétségkívül magyar végvárként szolgált. Az I. (Szent) István által alapított várispánságok egyike volt Ungvár, amelyhez 18 község tartozott. Fontos továbbá szólni arról, hogy a környék lakói leginkább várjobbágyok, várcselédek voltak. Ez a nagy arány leginkább az Árpád-házi királyok halicsi hadjáratai miatt volt szükségszerű.

    Az 1241. évi tatárjárás súlyos károkat okozott a várban. Ezt követően alakult ki a vármegyerendszer. Nagykapos központtal jött létre Ung vármegye, amelyben Ungvár csak járásközponti szerepet tölt be.

    1320 körül került Ungvár vára a Drugeth olasz származású család kezére, akik hozzáláttak a vár újjáépítéséhez. Ekkor költöztek a városba leginkább német, flamand és olasz telepesek, akik hamar felvirágoztatták a kereskedelmet. Ekkor épült új híd az Ung folyón. 1384-ben Drugeth László behívta a pálos szerzetesrendet, akik 1430-ig működtették itt iskolájukat. 1430-ban Ungvár szabad királyi város kiváltságos címet kapott, ez egyben a városi polgárság megerősödését is jelentette. A 16–17. században különböző manufaktúrák jöttek létre a városban.

    A reformáció idején Ungvár komoly protestáns központtá alakult. 1598-ban megalakult a református iskola is. 1610-ben azonban Pázmány Péter visszatérítette Drugeth Györgyöt a katolikus hitre, majd 1646-ban Jakusits Anna (Drugeth János özvegye) áttelepítette a homonnai jezsuita rendi kolostort a városba. Ebben az időszakban komoly vallási harcok indultak a német protestáns telepesek, illetve a jezsuiták között.
    A görög katolikus székesegyház

    1646. április 24-én az ungvári vár kápolnájában jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá. Így új vallás született a városban, a görög katolikus felekezet.

    A Rákóczi-szabadságharc leverésével a Habsburg-ellenesnek minősített Ungvár fokozatosan elvesztette kiváltságait, 1740-ben úgynevezett kamarás város lett.

    1769-ben Ung vármegye székhelye Nagykaposról Ungvárra került át. Ekkor épült meg a ma is álló vármegyeháza. 1775 körül került át Munkácsról a görög katolikus püspökség központja. II. József türelmi rendelete után kezdődött meg a zsidók bevándorlása elsősorban Galíciából, akik hamar a korábban leginkább görög kézen lévő kereskedelem nagy részét magukénak tudhatták.
    Ungvár 1933-as, csehszlovák időkből származó térképe

    1847-ben Petőfi Sándor „Úti levelei”-ben még lesújtó véleménnyel számolt be Ungvárról, azonban a város a szabadságharc bukása után fokozatos fejlődésnek indult: megkezdődött az utcák kövezése (1850), a csatornázás (1855), a tűzveszélyes tetőszerkezetek átalakítása. 1872-ben épült meg a Magyar Északkeleti Vaspálya Társaság tulajdonát képező Csap – Ungvár vasútvonal, amely az államosítás során hamar a Magyar Államvasutak kezébe került. Ezt követően a város kulturális, gazdasági élete hirtelen fellendült: iskolák, közintézmények épültek, pénzintézetek, takarékszövetkezetek létesültek.

    1919 és 1938 között a város Csehszlovákiához tartozott. Ekkor épült ki a város „kormányzósági negyede”, a Galagó, az egykori vásártéren. A város soknemzetiségű jellegét mutatja, hogy az 1930-as népszámláláson a város 27 000 fős lakosságát 8030 cseh vagy szlovák, 6260 ruszin, 5897 zsidó, 4499 magyar, 508 német és 53 lengyel, illetve néhány cigány nemzetiségű alkotta. Az 1938-as bécsi döntést követően ismét Magyarországhoz tartozott a Kárpátaljai Kormánybiztosság Ungi közigazgatási kirendeltsége székhelye lett, bár sem annak, sem a helyreállított vármegyének nem volt része, mivel törvényhatósági jogú várossá alakult.

    A Vörös Hadsereg 1944 december 27-én foglalta el a várost, és 1945-ben, akárcsak egész Kárpátalja, az Ukrán SzSzK részeként Ungvár is a Szovjetunióhoz került.

    Ukrajna 1991-es függetlenedésével Ungvárnak fokozatos leépítésekkel kellett szembenéznie, megszűntek a nehézipari üzemek, a szolgáltatás nagy mértékben romlott, ám a rendeződő magyar-ukrán, illetve szlovák-ukrán kapcsolatokkal Ungvár új fejlődési időszakba lépett.
    Kultúra

    Ungvár Kárpátalja kulturális központja. Itt működik az Ungvári Nemzeti Egyetem tíznél több karral, innen sugározza műsorát számos televízió és rádió. Könyv- és lapkiadók tucatjai jelentetik meg kiadványaikat, a városban több színház is működik. Minden évben megrendezik a nemzetközi színházi fesztivált, melyen magyarországi színházak is részt vesznek.

    Ungvár az első világháborúig a történelmi Magyarország egyik keleti kulturális centruma volt, Trianon után magyar jellegét részben, majd a második világháború után szinte teljesen elvesztette. Építészeti szempontból a csehszlovák érában (1920-1938) fejlődött a legtöbbet, ekkor alakult ki a nagyrészt máig sértetlen városkép (míg a belváros belső utcái még az Osztrák–Magyar Monarchia stílusát őrzik). 1945 után a város mind építészeti, mind egyéb kulturális tekintetben a szovjet szocreál és proletkult hatása alá került, régi jellegét fokozatosan elvesztette.

    A Szovjetunió széthullása és a független Ukrajna megalakulása után néhány krízises esztendő elteltével Ungvár kultúrája újra fejlődésnek indult, ám tekintettel arra, hogy a lakosságnak mára kevesebb mint 10%-a magyar, ebben leginkább keleti, így főleg ukrán hatások érvényesülnek.

    Megemlítendő az is, hogy a város kulturális életében a második világháborúig jelentős szerepet játszott a (főleg magyar ajkú) zsidó értelmiség, míg az utóbbi esztendőkben Ungvár a magát kárpátaljai őslakosnak tekintő, eredetileg főként a hegyvidék falvakban élő ruszinságnak is a kulturális központja lett.
    Ungvár római katolikus temploma

    Gazdaság

    Élelmiszeripar, bútoripar.
    Látnivalók

    * Ungvári vár
    * A vártemplom romjai
    * Skanzen
    * Egykori vármegyeháza, ma többek között a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum foglal benne helyet
    * Görög katolikus székesegyház és püspöki palota
    * Római katolikus templom
    * Református templom
    * A filharmónia épülete (egykori zsinagóga)
    * A bazilita szerzetesrend kolostora
    * Ceholnyai volt görög katolikus templom
    * 12. századi gerényi rotunda
    * Orosz templom
    * Botanikus kert
    * Nevickei vár

    Híres emberek

    Ungváron született:

    * 1855. december 7-én Mágócsy-Dietz Sándor (1855–1945) botanikus, az MTA tagja;
    * 1863. július 4-én Lipschutz Salomon sakkozó, az Amerikai Egyesült Államok sakkbajnoka;
    * 1870. szeptember 13-án Vedres Márk szobrászművész;
    * 1872. december 8-án Janovics Jenő színművész, rendező, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, művelődéspolitikus;
    * 1891. október 2-án Boksay József festő, grafikus, Erdélyi Bélával együtt az ungvári művészeti iskola megalapítója;
    * 1909. december 16-án Jan Pastor szlovák régész, a Kelet-szlovákiai Múzeum egyik alapítója;
    * 1919. szeptember 23-án Ubrizsy Gábor Kossuth-díjas mikológus, herbológus, egyetemi tanár, az MTA tagja;
    * 1926. augusztus 8-án Ország Lili festőművésznő;
    * 1934. augusztus 9-én Krocskó Gyula biológus, egyetemi tanár, az MTA tagja;
    * 1937. március 27-én Szemán Ferenc festő;
    * 1940. február 29-én Szabó József labdarúgó, edző, minden idők legjobb "szovjet" középpályása;
    * 1942. április 9-én Bodnár András olimpiai bajnok vízilabdázó, sportvezető, orvos;
    * 1957. január 17-én Balla D. Károly József Attila-díjas író, szerkesztő, blogger;
    * 1959. január 28-án Erfán Ferenc festő, iparművész;
    * 1962. május 24-én Jankovics Mária textilművész, grafikus;
    * 1965. május 3-án Bódi László (becenevén Cipő), a Republic énekese;
    * 1967. december 8-án Massányi Viktor operaénekes, a Magyar Állami Operaház művésze.

    Ungváron töltötte életénék utolsó évét és itt hunyt el 1796. október 20-án Dayka Gábor költő, pap, tanár.

    Itt hunyt el 1941. december 8-án Kozma Miklós magyar belügyminiszter, Kárpátalja kormányzója.

    Itt végezték ki 1946-ban Andrej Bródy ruszin miniszterelnököt, két miniszterével, Mihai Demkóval és Sztepan Fenczikkel együtt.

    Testvérvárosai

    * Békéscsaba, Magyarország (1998)
    * Corvallis, Amerikai Egyesült Államok
    * Česka Lipa, Csehország
    * Darmstadt, Németország
    * Horsens, Dánia
    * Jarosław, Lengyelország
    * Kajaani, Finnország
    * Krosno, Lengyelország
    * Kassa, Szlovákia
    * Nagymihály, Szlovákia
    * Nyíregyháza, Magyarország
    * Orjol, Oroszország
    * Szombathely, Magyarország

    Kategória: Egyebek/Others | Megtekintések száma: 1993 | Hozzáadta: balzolt007 | Tag-ek(kulcsszavak): Ungvar, hungarian, History | Helyezés: 0.0/0
    Összes hozzászólás: 0
    avatar
    Új képek
    Üzenőfal/Mini Chat
    Fórum infó
  • Emergency 4 Help (12)
  • UngvarMod (2)
  • Weblap ajánló (1)
  • Emergency4 (0)
  • Facebook
    Megosztás
    Visitors Map
    Mi van az oldalon
    Comments: 72
    Forum: 4/19
    Photo: 2255
    News: 168
    Downloads: 25
    Games: 300
    Video: 63
    Szavazás/Our Poll
    Melyik lennél szívesen egy napra az alábbiakból?
    Összes válasz: 28
    cimkék
    emergency4 Ungvar History RUSSIAN Police Em4 mod Ford model Emergency video 2012 ukraine new 911 oldal Debrecen Mod Download letöltés code3 lightbar Mentők mentő Dai Csernobil Atom katasztrófa Reaktor új map ungvarmod gazel mercedes Deluxe Emergency 4 UngvárMod Uzhgorod steyr 791 gift rendőr AC Rohamkocsi міліція boxer Prius Ungvár UAZ blossom cherry sakura dps Skoda Lada hiace AO9532BA Toyota Hunter 0140 T5 допомога медична Renault Volkswagen vw Crafter 539-15PT mes 30-3 камаз bronto РУ МНС Ужгород МНС ру АЦ ЗИЛ tűzoltóság Gaz даі lada 110 skoda octavia tour кардіореанімація NEF Renault Kangoo швидка реанімобіль 35 lt Defiant DT 250 P Niva неврологічна Transit hungary Astra Győr Toyota Prius ужгород ambulance 5-40 Honda Accord National Police of Ukraine
    Copyright balzolt007 (Balogh Zoltán) © 2024